Végéhez közeledik a nyár, és ezzel a kánikulával kapcsolatos cikksorozatunk is. Azonban van még néhány olyan kisállat, amelynek kapcsán érdemes elmondanunk a legfontosabb tudnivalókat, hogy a gazdák felelősen dönthessenek. Mai alanyunk a degu, ami hazánkban is egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. 

Bár a bevezetőben azt mondtuk, mindjárt vége az idei nyárnak, ez szigorúan a naptárat nézve igaz is, azonban az időjárás még hirdeti, milyen kemény hetek vannak mögöttünk. Mindezt azért fontos tudatosítani, mert a figyelmünk nem lankadhat, most sem szabad hibákat elkövetnünk. Főként, ha egy olyan érzékeny állatról van szó, mint a degu. 

A deguról általánosságban

A degu nem olyan, mint a nyúl vagy a tengerimalac, nincs még igazán komoly „rajongótábora” hazánkban, de az biztos, hogy egyre több állattartó teszi le a voksát a faj mellett, ami több társához hasonlóan Dél-Amerikából, egészen pontosan Chiléből származik. Ami a rágcsálók között is különlegessé teszi a degut, hogy a vadon élő egyedek csoportokban mozogva folytatnak ragadozó életmódot. 

Házi kedvencként is megvannak azonban az előnyeik. Barátságos természetük, intelligenciájuk és játékosságuk miatt kiváló társállatok, különösen akkor, ha párban vagy csoportban tartják őket. Megfelelő tartási körülmények között ráadásul hosszabb távon, akár 6-8 évig is hűséges kedvencek lehetnek. Ám ahhoz, hogy jól érezzék magukat, figyelembe kell venni természetes igényeiket, például az éghajlattal szembeni érzékenységüket is, különösen a hőséggel kapcsolatban.

A degu és a kánikula veszélyei

A degunál is abból fakad az alapvető probléma, hogy az állat a természetes élőhelyén hűvösebb, árnyékos helyeken vészeli át a legmelegebb napokat. Értelemszerűen erre otthoni tartás esetén nem mindig van lehetőség. Lakásban tartva különösen veszélyes lehet számukra a nyári kánikula, mivel a hőleadásuk korlátozott, és könnyen hőgutát kaphatnak. Már 25–26 °C fölött is stresszes állapotba kerülhetnek, 28–30 °C felett pedig életveszélyes helyzet alakulhat ki számukra. 

Mint a többi állatnál, itt is érdemes figyelni a korai jelekre, és nem megvárni, hogy komoly legyen a baj.  A hőguta kezdeti tünetei lehetnek például a levertség, gyors légzés, remegés, mozgáskoordináció hiánya;  ha ezekben változást tapasztalunk, rögtön avatkozzunk be, súlyosabb esetben pedig forduljunk állatorvoshoz. 

Hogyan segíthetünk az állaton kánikula idején?

Egy dolog ebben az esetben is megnyugtathat minket: már az apró odafigyelés is nagy eredményt hozhat. Nem kell látványos változásokra gondolni, egyszerűen vegyük figyelembe az állat igényeit, figyeljünk testük jelzéseire. 

Jó szellőzés és hűtés

Fontos a levegő mozgása a helyiségben, amelyben az állat tartózkodik. Szellőztessünk gyakran, de kerüljük a huzatot, mert az megbetegítheti az állatot. Ventilátorral, akár klímával is enyhíthetjük a hőséget, de soha ne irányítsuk közvetlenül a degura. A cél a levegő keringetése, nem a hűtésük ventilátorral, utóbbi akár megfázáshoz is vezethet, amivel még kitettebb lehet az állat immunrendszere. 

Hűsítő tárgyak a ketrecbe

Helyezz a ketrecbe hideg márvány- vagy csempelapot, amit előzőleg hűtőbe tettél. A deguk szívesen fekszenek rá. Lehet kapni kifejezetten hűtőkövet vagy kerámia búvóhelyet, hűtőmatracot is, amit lehűtve adhatunk nekik. Ezek az állat számára rendkívül kényelmes, komfortos megoldások. 

Friss, hűvös ivóvíz

Gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen tiszta, friss víz a degu előtt. A víztartót naponta többször is ellenőrizzük és cseréljük, ha felmelegedett. Ahogy az emberek számára, úgy az állatnak is nagyon fontos, hogy azt érezze, bármikor odamehet és frissítheti magát. 

Kerüljük a stresszt

A nagy melegben minden plusz stressz – például utaztatás vagy a környezet hirtelen megváltozása – tovább terheli az állat szervezetét. Ezt érdemes ilyenkor elkerülni, az állatot minden váratlan helyzet kibillentheti az egyensúlyából. Különösen igaz ez az utazásra, amit tényleg csak akkor érdemes hőség idején bevállalni, ha feltétlenül szükséges (például állatorvoshoz megyünk). 

Milyen hibákat kerüljünk el?

A nyári melegben sok gazdi a legalapvetőbb hibák mellett olyan kevésbé ismert bakikat is elkövethet, amelyek észrevétlenül veszélyeztetik a deguk egészségét. Gyakori például, hogy a gazdik túletetik az állatokat friss zöldségekkel és gyümölcsökkel, azzal a szándékkal, hogy azok „hűsítenek” és „frissítőek”. Valójában azonban a degu emésztőrendszere érzékeny, és a túl sok lédús, cukros étel könnyen okozhat hasmenést, puffadást vagy más emésztési gondokat, amelyek a melegben még gyorsabban vezetnek kiszáradáshoz.

Végül említést érdemel az is, amikor egy degu egyedül él. A társas lényeknél a magány önmagában is stresszforrás, de kánikulában ez fokozottabban jelentkezhet: a társas viselkedés (pl. közös pihenés, egymás ápolása) nyugtató hatású lehet. A hőség időszaka különösen megterhelő az egyedül tartott deguknak, így ha lehetőség van rá, hosszú távon mindig érdemes párban vagy kisebb csoportban tartani őket.

Ha valaki degut szeretne tartani, mindenképpen tájékozódjon előzetesen az alapvető szabályokról, nemcsak a nyár tekintetében, de kétségtelen, hogy ez az időszak az egyik legveszélyesebb. Nem kérdés, hogy a legtöbb gazdi jót akar a kedvencének, de nem spórolhatjuk meg a tájékozódást, hogy a jó szándék mellé eredmények is párosuljanak. 

Épp ezért,  ha még több érdekes témára vágysz, iratkozz fel cikkfigyelőnkre, így garantáltan első kézből értesülsz minden újdonságunkról!