Cikksorozatunk következő alanya a csincsilla, vizsgáljuk most meg, erre az állatra milyen hatással van a hőség. Nagy meglepetést persze előző cikkeink után nem fogunk okozni, itt is fontos figyelembe venni a legfontosabb szabályokat. 

Ha mostanság ránézünk az időjárás-jelentésekre, azt láthatjuk, hogy bár helyenként felüti a fejét csapadék, összeséségében még elképesztően kemény hetek várnak ránk. Erre fel kell készülni – mind nekünk, embereknek, mind kisállatainknak. A csincsillák pedig a tengerimalacokhoz hasonlóan kifejezetten kitettek a hőséggel szemben, hiszen alapvető származási helyükön más klímát szoktak meg. Persze akik csincsillát tartanak, nem lepődnek meg ezen az információn, de fontos rögtön a cikk elején hangsúlyozni: a csincsilla rendkívül rosszul viseli a meleget, és hosszabb távon életveszélyes is lehet számára. 

A csincsillákról általánosságban

Mielőtt nekikezdünk a témának, érdemes néhány alapinformációt, érdekességet elárulni az állattal kapcsolatban. A csincsilla egy Dél-Amerikából, elsősorban az Andok hegységéből származó kisrágcsáló, amely az utóbbi években egyre népszerűbb házikedvenc lett világszerte, és egyre több háztartásban tűnik fel hazánkban is. Mindez nem véletlen, egy megfelelően tartott csincsilla remek társ lehet, ám nagyon fontos, hogy a kapcsolat kölcsönösségen alapuljon: ha megteszünk mindent az állat jólétéért, ő is vidámmá teszi a napjainkat.  A csincsillatartás tehát egy hálás feladat, korábban be is mutattuk, mik a legfontosabb szabályok.

A csincsillák alapvetően éjszakai, illetve szürkületben aktív állatok, így napközben szeretnek pihenni, elbújni, este pedig szívesen ugrálnak, másznak, játszanak. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra: nem tűrik a huzatot, a zajos környezetet, és különösen rosszul viselik a magas hőmérsékletet és páratartalmat. Éppen ezért a felelős csincsillatartás egyik legfontosabb része, hogy biztosítsuk számukra a nyugodt, biztonságos, klímájukhoz igazított környezetet. 

Hogyan lehet megvédeni a csincsillát a hőség veszélyeitől?

Korábbi cikkeinkben is hangsúlyoztuk, hogy érdemes nagy hangsúlyt fektetni a felkészülésre. Önmagában az is sokat segít az állatnak, ha nem vészhelyzet esetén kezdünk el kapkodni, hanem fokozatosan hozzá tud szokni a változásokhoz. A felkészülést érdemes már tavasszal elkezdeni, és megnézni a legfontosabb szabályokat, ajánlásokat.  A meleg kapcsán az alábbi szempontok a legfontosabbak.

Hűvös környezet, friss víz biztosítása

A legjobb, ha a csincsilla egy klímával vagy ventilátorral hűtött, jól szellőző szobában van elhelyezve, ahol a hőmérséklet nem emelkedik 22–23°C fölé. Fontos viszont, hogy a hűtő berendezés ne fújjon közvetlen az állatra. Árnyékos, napfénytől védett helyre tedd a ketrecet, és kerüld a zárt, melegedő helyiségeket (pl. tetőtér, konyha). Emellett fontos az is, hogy mindig legyen az állat számára elérhető friss víz.

Hűtőeszközök a ketrecben

Helyezz a ketrecbe hideg márvány- vagy csempelapot, amit előzőleg hűtőbe tettél. A csincsillák szívesen fekszenek rá. Lehet kapni kifejezetten hűtőkövet vagy kerámia búvóhelyet is, amit lehűtve adhatunk nekik. 

De lehet teljesn házi is a megoldás: fagyassz le egy vizes palackot, majd csavard törölközőbe, és tedd a ketrec mellé. Így nem érintkezik közvetlenül a csincsillával, de enyhíti a hőmérsékletet a környezetében. Ezek azért is nagyon hasznosak, mert az állat akkor tud hozzájuk nyúlni, amikor ő érzi a szükségét. 

Páratartalom szabályozása

Sok gazdi elköveti azt a hibát, hogy azt gondolja, elég figyelni a hőmérsékletre. Ne csak arra, a páratartalomra is figyelj. 30–50% közötti az ideális, a túl magas páratartalom ugyanis nehezíti a hőleadást, és elősegítheti a gombás bőrbetegségek kialakulását. Ha szükséges, használj páramentesítőt.

A hőguta jelei, az orvos szerepe

Korábbi cikkeinkben is kiemelük, hogy ilyenkor a legveszélyesebb állapot a hőguta. Ráadásul itt növeli a veszélyt, hogy a hőguta csincsilláknál gyakran alattomosan, szinte észrevétlenül kezdődik. Sok gazdi eleinte csak annyit észlel, hogy az állat kicsit csendesebb, visszahúzódóbb, mint általában. Ezt azonban nem szabad félvállról venni, hiszen a túlmelegedés gyorsan súlyosbodhat. A figyelmeztető jelek közé tartozik a lihegésre emlékeztető, kapkodó, felületes légzés, a látványos lankadtság, érdektelenség, valamint a fül élénkpiros elszíneződése és melegebb tapintása. Sok esetben remegés vagy enyhe koordinációs zavar is megfigyelhető, ahogy a test próbálja kompenzálni a túlzott hőhatást.

Amint ezek közül bármelyiket tapasztalod, azonnal el kell kezdeni az állat óvatos, fokozatos hűtését, például hűvös felületre helyezéssel vagy nedves kendővel való környezeti hűtéssel. Emellett kiemelten fontos, hogy minél előbb felkeress egy egzotikus állatokra specializálódott állatorvost, mivel a hőguta egy csincsilla esetében életveszélyes állapot, amely minden elvesztegetett perccel súlyosabbá válhat.

Milyen hibákat kerülj el mindenképpen?

Van néhány olyan alapvető hiba, amit nagyon sok gazdi elkövet, és amik kifejezetten nagy veszélyt jelentenek az állatra. Amit korábban is említettünk, nagyon fontos, hogy ha hűtjük az állatot, akkor se érje őt közvetlenül a hideg. Ugyanez igaz arra, hogy ne locsoljuk le közvetlenül az állatot, hiszen nem szárad meg a bundája, könnyen megbetegedhet. Szintén jeleztük korábban, hogy ilyen időben csak akkor érdemes utazni a csincsillával ha feltétlenül muszáj, különben minden problémát igyekezzünk a házon belül megoldani. A ketrec pedig lehetőleg egyáltalán nem, de hosszabb ideig semmiképpen ne legyen közvetlen napfényen. 

Az alapelvek tehát ugyanazok, mint a többi állatnál, de a csincsilla néhány más fajnál komolyabb figyelmet érdemel. 

Épp ezért,  ha még több érdekes témára vágysz, iratkozz fel cikkfigyelőnkre, így garantáltan első kézből értesülsz minden újdonságunkról!