Mi változott a nyúltartási kultúrában az évek során? Hogyan változtak a nyulak igényei a különböző törpenyúl fajták népszerűbbé válásával? Cikkünkben összegyűjtöttünk mindent, amit a XXI. században tudni érdemes a törpenyúl tartásáról.
Régi szokások és tévhitek
Nagyszüleink, dédszüleink idejében, valamint még jóval korábbi generációk idejében is, a nyulakat haszonállatként tartották. Minél többen voltak, minél jobban szaporodtak a háztáji állatok közt az udvaron tartott házinyulak, annál biztosabb volt, hogy jut hús a család asztalára. Mivel a nyulakat többnyire emiatt tartották, az elsődleges szempont az volt, hogy minél nagyobbra, testesebbre nőjenek. Emellett a családok a nyulak bundáját is felhasználták különböző ruhadarabok elkészítésére vagy dekorálására, valamint lakástextilek készítésére.
Ebből a célból kifolyólag a nyulak korábban rövid életük során azt ették, ami jutott: konyhai zöldhulladékot, ami a leves előkészítése során keletkezett, száraz kukoricát és kenyeret, hogy koptassák a fogukat, valamint krumplit és salátát, ha épp nem jutott egyéb a konyhából. Rövid életüket gyakran fájdalmas szenvedések között fejezték be, ugyanis a különböző betegségek elleni oltásra, vagy azok kezelésére kevés családnak volt pénze. A vágásra tartott nyulakat igen ritkán vizsgálta meg állatorvos, aki „csupán” egy általános állatorvosi képzés után kezdett praktizálni – csak felületesen ismerte a nyulak szükségleteit, betegségeit és biológiáját.

Miben változott a törpenyúl tartás az évek során?
Leginkább az emberek és az igényeik. A városok fejlődése, a húsboltok és élelmiszerláncok megjelenése, valamint elérhetősége sok helyen szükségtelenné tette a haszonállatok tartását. Ezzel együtt újabb és újabb generációk nőttek fel, akik már nem, vagy csak elvétve láttak húsáért tartott állatot szüleik, illetve nagyszüleik kertjében. Tekintve, hogy a családok már nem voltak rászorulva, hogy nyulat vágjanak, egyszerű házi kedvencként kezdték el őket tartani, akár csak a kutyákat és a macskákat.
Mindezek mellett fejlődött az állatorvos-tudomány is. A megnövekedett igény miatt egyre több időt fordítottak a nyulak megfelelő tartásának, betegségeinek és kezeléseinek mélyreható megismerésére, míg végül elindult a kisállatorvosi képzés után egy plusz 3 szemesztert felölelő kiegészítő kurzus az egyetemeken. Itt az állatorvosok elsajátíthatták az egzotikusnak minősített háziállatok megfelelő ellátását.
Azzal, hogy megnőtt a kedvencként tartott nyulak száma, megnövekedett az igény arra is, hogy a házi kedvencek rövid élettartamát meghosszabbítsuk: az emberek elkezdtek informálódni a megfelelő táplálás, orvosi ellátások és szükségletek iránt, illetve egymás pozitív és negatív tapasztalataiból tanulni. Ezek mellett megjelent az igény a házinyúlnál kisebb méretű fajtákra, akiket a városi betondzsungelekben is biztonsággal tarthattak kedvencként a családok: elterjedtek a törpenyuszik. Így alakult ki szépen folyamatosan a törpenyúl tartás.

Általános igények a törpenyúl tartása nyomán
A XXI. századra már kialakult egy viszonylag egységes kép a házi- és törpenyulak megfelelő táplálásáról, tartásáról és orvosi ellátásáról, ez azonban folyamatos fejlődésben van. Két-három éve még általánosan elfogadott zöldségekről, gyümölcsökről derül ki, hogy valójában hosszú távon ártanak a nyulaknak, így érdemes mindig kutatni az újabb és újabb információkat, folyamatosan tanulni a nyúltartás fortélyait ahhoz, hogy a lehető legboldogabb, hosszú, és egészséges életet biztosíthassuk kedvenceinknek.
Jelenleg a házi kedvencként tartott nyulak között egyaránt szerepelnek házi- és törpenyulak, akiknek a táplálásában csupán mennyiségi eltérések vannak. Alapvetően egy nyúlnak nincs szüksége olyan mértékben változatos étrendre, ahogyan azt mi, emberek elképzeljük: csupán fűfélék és víz kell nekik, hiszen ezek mozgatják a bélrendszerüket. A friss, szennyezésmentes fűféléket helyettesítjük legtöbbször szénával, ami, bár egyneműnek tűnik, általában 4-6 féle különböző fűfélét rejt, és segít a fogak megfelelő koptatásában is.
Persze vannak alkalmak, amikor kedveskedni szeretnénk kedvenceinknek, ebben az esetben egyre inkább javallott a zöldségek és gyümölcsök helyett a rét növényei közül válogatni, hiszen ezek a nyulak számára leginkább természetes, egészséges nassolni valók. Hogy pontosan milyen növényeket érdemes keresned, korábbi cikkünkből megtudhatod!
Nyúlfajták, akik extra törődést igényelnek
Bizonyos fajták, mint például a teddy, az angóra törpenyulak, vagy a duplagénes oroszlánfejű törpenyuszik hosszabb, dúsabb szőrzettel rendelkeznek, mint akár egy kosorrú vagy egy színes törpenyúl. Ez a mindennapi ápolási rutin mellett az étkeztetésükbe is beleszól, ugyanis – különösen vedlési időszakban – mosdás során nagyobb mennyiségű szőrt nyelhetnek le, mint más fajtához tartozó társaik, így a bélelzáródás is magasabb eséllyel fordul elő.
Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, fontos, hogy mindig legyen elegendő mennyiségű folyadék a nyuszik szervezetében. Ezt úgy is elérhetjük, hogy a törpenyúl étrendjébe megfelelő, friss zöldeket is beépítünk a széna mellett, ezek ugyanis elegendő nedvességtartalommal bírnak ahhoz, hogy rendszeres ivás mellett meggátolják a gyomorban a szőrbezoár képződését.
Természetesen a törpenyúl tartásban a megfelelő étkezés mellett nagy szerepet játszik még a gyakoribb fésülés, valamint a szőroldó paszta adagolása is. Ez utóbbi a nevével ellentétben nem oldja fel a szőrt, csupán nyálkás bevonatot képez a gyomorban összegyűlt, száraz szőr köré, ezzel megkönnyítve a kijutását. Láncos bogyókra tehát mindenképpen számítani kell a használat után!
Nagy hőségben, valamint erős vedlésnél a hosszú szőrű törpenyulak számára nagy segítség lehet egy megfelelő, nyulakhoz értő kisállat-kozmetikus, aki fürdetés és szárítás nélkül meg tudja nyírni a bundájukat. Tekintve, hogy a nyulak érzékeny állatok, vékony bőrükön még a legtikkasztóbb nyári melegben is szükséges hagyni legalább 1 cm vastag fedőszőrt, másképpen könnyedén megfázhatnak, még a lakásban is.
A nyulak bundájának megnyírására kevés haj- illetve szőrvágó gép képes, ugyanis a teddyk, az angórák és a duplagénes oroszlánfejűek szőre is sokkal inkább hasonlít a vattához, mintsem valódi szőrhöz. Emellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy szörnyen ijedős állatok, egy-egy ilyen procedúra nagy stresszt is okozhat náluk: éppen ezért olyan emberre kell bízni a szőrnyírást, aki rutinosan kezeli a gépet, és megfelelően tud bánni egy ijedt törpenyuszival is.
Szőroldó és fésű – kinek kell még?
A vedlési szezon egyik nyúlfajtát sem kíméli, még a nagy testű házi nyulakat sem. Így tehát mindegy, milyen fajta nyulat tartasz, hogy mekkora a mérete, egy zooro vagy egy furminátor kefe, valamint a szőroldó paszta kötelező eleme lesz az otthonodnak. Egy átlagos, 1-2 cm hosszú szőrrel rendelkező törpe- vagy házinyulat elegendő 2-3 naponta fésülni, míg egy hosszabb, 3-5 cm szőrhosszal rendelkező nyuszit naponta szükséges. Lakásban élve ez a procedúra a gazdinak is kényelmetlen lehet, a szálló szőr ugyanis a legváratlanabb helyeken telepszik meg. Szerencsére a Furminator erre is gondolt: új szőrgyűjtő hengerükkel eltávolíthatod a nyúlszőrt az ülőalkalmatosságokról, valamint a ruháidról, a padlón hánykolódó szőrszálakat pedig megzabolázhatod a szőrgyűjtővel.
Összességében kijelenthetjük, hogy jelentősen átalakult a törpenyúl tartása. Az elmúlt 50 évben a nyulak a zord időjárási viszontagságokat, szűk ketreceket és szegényes, silány étrendjüket hátrahagyva immár boldog, kiegyensúlyozott és hosszú életet élhetnek házi kedvencként, szabadon futkározva otthonainkban. Ha kedvet kaptál a XXI. századi nyúltartáshoz, olvasd el az alapokról szóló cikkünket is!